2012. november 27., kedd

Párolt céklasaláta rizs és palacsinta

Vendégvárás volt ma. Egy anyukát vártunk a pici fiával, akik aztán ilyen olyan okból, de nem tudtak eljönni. Kár, mert meg akartam nekik köszönni a babarucikat s pelenkákat, amit felajánlottak, a múltkori ételosztásra, hogy osszuk szét azt is annak, akinek szüksége van rá. Volt is aki tudta hasznosítani, úgyhogy ezúton is köszönjük a nevükben.


Volt itthon pár darab cékla. Jó múltkor vettem még, hogy tartsunk egy léböjtöt    reszelt cékla és répa kinyomkodott levével. A reszeléket természetesen saláta és fasírt alapanyagnak félre is tettem. 


Miközben felmértem a terepet, hogy mi van itthon és közben kitaláltam mit is fogok készíteni beáztattam egy kis marék csicseriborsót langyos-meleg vízbe. Ezután elindultam a piacról beszerezni egy nagyobb almát és egy zellergumót aminek csak a szárát használtam fel. 


Hazaérve a céklát elkezdtem bő vízben megfőzni héjastól. Amíg ez főtt megpucoltam az almát. Négybe vágtam, kiszedtem a magházat és 1 cm-es kockákra vágtam. Levágtam a zellerről a szárát és a szárat jól megmostam főleg a szár tövénél, mert ott és a hajlatoknál nagyon el tudnak bújni a homokszemek. Letépkedtem a leveleket és 1 cm-es csíkokra szeltem a szárakat. 


Elég sokáig puhult a céklám ugyanis jó nagy darab volt, így nekiláttam a palacsintatésztának. 2 dl tejet és egy deci vizet öntöttem egy keverőtálba, majd körülbelül 3 dl lisztet szitáltam rá. Ha szitáljuk a lisztet nem lesz csomós a tészta. Tettem bele egy teáskanál cukrot egy késhegynyi szódát és egy csipet sót. Jól elkevertem s félretettem pihenni.


Még mindig nem puhult meg a cékla. A rizshez is előkészültem. Egy edénybe pici olajat tettem s ráborítottam egy deci rizst és meghintettem tört római- és édeskömény maggal. Addig pirítottam amíg a szemek elfehéredtek és egy picit meg is duzzadtak. Egy kávéskanál sót tettem bele, majd felöntöttem 1,8 dl forró vízzel. Jól lefedtem, mérsékeltem a lángot s 10 percig felé se néztem. 


Végre megfőtt a cékla. Jól meghámoztam s spárgára szeleteltem, félretettem. Fogtam egy edényt pici olívaolajat tettem az aljába. Lecsöpögtettem a csicseriborsót és a forró olajba tettem. Picit megsütöttem egy kis csilit és fekete mustármagot törtem bele, majd rádobtam a szeletelt almát és zellerszárat. Addig pirítottam míg az  alma egy picit megbarnult, majdan belekevertem a céklát és összepirítottam egy kicsit.


Lényegében kész is a sali még egy tejfölös öntettel megkínáljuk.  Fogtam egy kis tejfölt tettem bele fekete sót, hinget, citromlevet, mustárt és jól elkevertem.

Egy gombóc rizs egy adag sali s rá egy kis öntet.


Ezután a palacsintasütőmet eltöröltem, tűzre tettem és megkentem olajos papírral. Kimértem egy adag tésztát, a forró serpenyőbe öntöttem és egyenletesen eloszlattam. Ha összeállt a tészta és könnyebben mozgott a sütőfelületen, feldobva megfordítottam és egy másfél perc múlva tányérra tettem, amit le is fedtem egy fedővel. Miután kisültek a palacsinták sorra megtöltöttem őket kakaóval, feltekertem s tálaltam is. 

Vannak lassabban olvadó kakaók, például a holland kakaó amihez cukrot kell keverni. Ha ilyet használunk érdemesebb két sütés közben már töltögetni a palacsintát, hogy megolvadjon a cukor s eláztassa a kakaóport. 




Összegezve a recepteket:


Saláta:

  • egy nagy cékla
  • egy nagy alma
  • egy zellerszár 
  • 3 dkg csicseriborsó
  • 1/4 kk csilipehely
  • 1    kk tört fekete mustármag
Öntet:
  • 1 kis doboz tejföl
  • 1/4 kk hing
  • 1/4 kk fekete só
  • 1   kupak citromlé
  • pár csepp olaj
Rizs:
  • 1 dl rizs
  • 1,8 dl folyadék
  • 1 kk só
  • 1/4 kk tört édes és római komény
Palacsinta:
  • 2 dl tej
  • 1 dl víz
  • 1 tk cukor
  • 3 dl liszt
  • nagyon pici szódabikarbóna és só


2012. november 26., hétfő

Házi sajtok készítése és savó felhasználási ötletek

A HVG portálon találtam egy nagyon szuper leírást az otthoni sajtkészítésről és a tejsavóról így változtatás nélkül ctrl+c ctrl+v módszerrel közre is adnám. 


Sajtkészítés



Aki sütött már otthon kenyeret, biztosan elhiszi, hogy a házi sajtkészítés sem ördöngösség. De azoknak sem kell kételkedni a sikerben, akik eddig csak tébláboltak a konyhában.


Először is leszögezem, hogy tisztában vagyok a nagy klasszikus, nemes sajtok készítésének lépéseivel, hozzávalóival. Ezekhez komoly tapasztalat, nemesebb oltóanyagok és az érleléshez speciális barlangok, kamrák kellenek, amelyek biztosítják az állandó és egyenletes hőfokot, páratartalmat.


Az alábbi, otthon is elkészíthető sajtok nem igényelnek különösebb szakértelmet és felszereltséget, viszont a mindennapi közértes bevásárlásainkat kiválthatjuk velük. S minden bizonnyal több közük is lesz a valódi sajthoz: 1 liter még élőkultúrát tartalmazó tejből legfeljebb 15 dkg sajt készül. Ha ennek ismeretében megnézzük például az olcsó trappista sajt kilójának az árát, akkor sajnos gyaníthatjuk, hogy nem sok tejet ,ám annál több adalékanyagot, állományjavítót használhattak gyártása során.


A házi sajt nemcsak hogy olcsóbb, de finomabb, és sokkal egészségesebb, mint a legtöbb gazdaságos árfekvésű üzlet sajtkészítménye. A házi sajt legfontosabb alapanyaga ugyanis a jó minőségű, házi tehén- kecske- vagy juhtej. Ezek szerencsére már sok boltban hozzáférhetőek, de a piacokon biztosan.





A hőkezelt, hosszan eltartható tejek és a tejitalok teljesen alkalmatlanok a sajtkészítésre, hiszen nem tartalmaznak semmiféle élő-kultúrát, melyeknek köszönhetően a sajt erjedése beindítható lenne. Gyakorlatilag az első sajtkészítésnél az is kiderül, milyen minőségű tejhez van szerencsénk. Tehát mindennek az alapja jó minőségű tej!


Egy literből – a minőség függvényében – 12-15 deka sajt készül, de ez a mennyiség gyengébb minőségű tejnél akár 20%-kal is kevesebb lehet. Ezért sajtkészítéshez vásároljunk minél magasabb zsírtartalmú tejet, legalább 2,8%-ost amely már mindenhol elérhető, de ha kapható a 3,5%-os,az még jobb választás.


Munkánk során szükségünk lesz még 10%-os ételecetre vagy citromra, nehezékre és a szűréshez, préseléshez sűrűn szövött gézre. Ez gyógyszertárban beszerezhető, de egy tiszta textilpelenka vagy konyharuha is megteszi, és szűrhetünk sűrű lyukú tésztaszűrőn vagy szitán is.


Kedvünk szerint ízesíthetjük a tejet lila- vagy fokhagymával, friss zöldfűszerrel (snidling, petrezselyem, bazsalikom, zsálya, medvehagyma), dióval, kapribogyóval, olajbogyóval, tökmaggal, pepperonival, borssal,de akár áfonyával, szederrel,fügével is, vagy ezek variációival. Sót sose tegyünk se a tejbe, se a sajtmasszába, mert egyrészt nem érezni benne az ízét, másfelől mint tartósítószer meggátolja az érést és az erjedést.

Az ízesítőt beletehetjük a sajtba is, vagy ha már elkészült, belehempergethetjük, így kaphat a sajtunk zöldfűszeres vagy diós igazán mutatós kabátot, kérget is.


A kész sajtot – hacsak rögtön el nem fogy – tartósítani kell. A legegyszerűbb tartósítás a sózás. A sajt tetejét és oldalát bekenjük sóval és állni hagyjuk 3-4 órát. Lágyabb jellegű sajtoknál, mint a feta és mozzarella vagy a panír 20%-os (1 liter vízhez 20 dkg sót keverünk) sós vizes fürdőt készítünk, és abban tároljuk fogyasztásig a sajtot. 


A keményebb sajtokat zsír- vagy sütőpapírba csomagolva tároljuk, és 3-4 naponta kicsomagolva átszellőztetjük. Ha erős illatú, aromás ételek is vannak a hűtőben, akkor papírostól tegyük inkább dobozba, mert a sajt könnyen átveszi más ételek szagát. A sajt ideális tárolási hőmérséklete 5-8 C.


Minél tovább érlelünk egy sajtot, annál keményebb és sárgásabb színű lesz – ezt természetes folyamat. Így ha sajtunk csak 30-40 percig csepeg, akkor krémes, kenhető sajtot kapunk, 2-3 óra után könnyen szeletelhető, lágy sajtot kapunk, 12 óra vagy több napos érlelés után pedig már keményebb állagú sajtot tehetünk a tányérra. A szeletelt sajtok kevésbé bírják a tárolást, így ha lehet, csak annyi szeletet vágjunk belőle, amennyi rögtön el is fogy.


HÁZI SAJT ALAPRECEPT



2,5 liter, 3,5% zsírtartalmú friss házi tej
0,75 dl 10%-os ételecet 


A tejet feltesszük egy nagyobb lábasba és lassan felforraljuk. Amikor felforrt, hozzáöntjük az ecetet és addig főzzük, amíg az ecet összerántja a tejet, túrószerű lesz. Egy tiszta konyharuhába beleöntjük az alapanyagot. Ha textíliába öntöttük, akkor a négy sarkát összekötjük, felakasztjuk egy fakanálra és egy magasabb lábas fölé lógatva hagyjuk jól lecsepegni kb. fél órát.


A megmaradt túrószerű masszát beletesszük egy sűrű szövésű szitába vagy tésztaszűrőbe, a tetejét lefedjük sütőpapírral és nehezéket teszünk rá, préseljük a sajtot legalább 12 órán, vagy egy éjszakán át. Nehezék lehet ásványvizes palack, vízzel telt kisebb lábas, bármi, ami befedi a sajt felső, papírral lefedett felületét. A préselés után a sajtot kivesszük a formából, külső felületét sózzuk, ízlés szerint meghempergethetjük zöldfűszerben, dióban stb. Ha már ízesített sajtot szeretnénk készíteni, a forralás fázisában keverjük bele a kívánt ízesítőt.


PANÍR – INDIAI HÁZISAJT



2 liter 3,5% zsírtartalmú friss házi tej
0,8 dl frissen facsart citromlé 


A tejet lassan felforraljuk, és állandó keverés mellett hozzáöntjük a citromlevet. Addig keverjük, amíg a tej elválik a savótól, és sűrű, túrószerű anyag különválik tőle. A masszát egy szűrésre szánt textíliába csomagoljuk, szűrőbe vagy szitába téve, lábas felé helyezve egy nehezebb 1-2 kg-os súllyal legalább kb. másfél órát préseljük. Ez sajtfajta nem olvad annyira, így süthető, melegíthető, hűtőben tárolva 5-6 napig is eláll.


HÁZI SAJT VARIÁCIÓ



1 liter, 3,5% zsírtartalmú friss házi tej
50 dkg friss házi túró 
5 dkg friss házi vaj 
1 egész felvert tojás / Én tojást nem használok, de hűen közreadom így hamár begépelni, saját szavaimmal leírni lusta voltam - Lac / 
1 lapos teáskanál szódabikarbóna 
fűszer ízlés szerint 


A tejhez hozzátesszük a túrót és közepes lángon addig főzzük, amíg a savó és a túró külön nem válik. Ebben az estben nem lesz olyan tiszta a savó, inkább fehéres marad. A túrószerű anyagot egy sűrű szövésű textílián lecsepegtetjük, átszűrjük (legalább 1 óra). Amikor jól lecsepegett, egy lábasba tesszük, akkor hozzákeverünk 5 dkg felolvasztott vajat, ízlés szerint hozzáadjuk a fűszert, és állandó keverés mellett addig főzzük lassú tűzön, amíg a túró folyóssá válik. Hozzákeverjük a szódabikarbónát, a felvert tojást, és az így kapott masszát formába (őzgerinc, alagút stb.) tesszük. Megvárjuk, míg kihűl, kivesszük a formából, és hagyjuk kicsit kiszáradni. Máris szeletelhető, fogyasztható. Ha tárolni szeretnék, a felületét kenjük be sóval.


/ Jó ha tudjuk,hogy ez esetben tiszta alapanyagokból,finom,de "hamis" sajtot gyártottunk. /


/ Ide is szánnék pár gondolatot már a sajt vagy túrókészítés összességéhez. 


  • Ha megsavanyodott a tejünk és felmelegítjük szintén túrót kapunk. 
  • A sajtunk milyenségét tudjuk szabályozni különféle oltó anyagok használatával. 
  • Hasonlóan a joghurtkészítésnél leírt módszerekhez oltással joghurtot, sajtot vagy akár kefirt is készíthetünk.
  • A forró tejet a citrom(sav) és ecet(sav) mellett sok (savas) gyümölcs és fűszer is képes kicsapni. Ez lehet rossz hír is, ha valaki például meggyet főzne a tejberizsbe, mert abból meggyes-túros rizs lesz. - Lac /


http://hvg.hu/gasztronomia/20121105_Tokeletes_hazi_sajt__recept


A savó felhasználása



Bifidus essensis, probiotikus és az egyéb bűvös szavaktól megigézve azonnal tudatos vásárlókká válunk, és tucatjával hordjuk haza a különböző színes dobozokat a szupermarketekből, mert az egészségnél nincs is fontosabb. Közben elfeledjük az egyszerű, ám annál hatásosabb, olcsóbb, évszázadok óta jól ismert gyógyhatású tejsavót. Nemcsak egy ital, amitől elkerülhet minket minden téli nyavalya, de sütés-főzéskor is nagyszerűen felhasználható.


A tejsavó nem más, mint a túró- és sajtgyártás mellékterméke – így első hallásra ez a meghatározás valljuk be, nem hangzik túl jól. A savó tulajdonképpen a tej legértékesebb része, és a melléktermék megnevezés helyett sokkal inkább megérdemelné a természet ajándéka címet. 


Ha korábbi cikkünk - tökéletes sorozatunk - alapján kipróbáltuk a házi sajtkészítést, akkor már találkoztunk is a tejsavóval. Az enyhén sárgás színű, áttetsző folyadék,amit a sajt lecsöpögtetése során nyerünk, maga a tejsavó, ez fordul elő a konyhánkban akkor is, ha aludttejet készítünk vagy túrót. Ha gyorsan szeretnénk tejsavót kapni, teljes tejet lassan forraljunk fel, majd nyomjunk bele pár csepp citromlevet és szűrjük le.





A tej ásványi anyagainak mintegy 80%-át a tejsavó tartalmazza, köztük a magnéziumot, cinket, vasat, foszfort, kálciumot, rezet és szelént, és akkor ott van még bőséges C-, B-, H vitamintartalma. Ezen kívül értékes esszenciális és nem esszenciális aminosavakat tartalmaz, ami az izmok fejlődéshez elengedhetetlenül , ezért is tartalmaznak a sportolók izomtömeg-növelő csodaszerei tejsavó-fehérjét. Fogyókúrázóknak is ajánlott, mert egyfelől a zsírégetést segíti elő, másfelől nem engedi az izomszövetet lebontani.


A savó nagyon jó hatással van a depresszióra is. Érdemes évente, különösen a téli időszakban 6 hetes tejsavó kúrát tartani. Mire a végére járunk a naponta 4-5 dl tejsavót tartalmazó kúrának,már a télnek is lassan vége,és mindjárt más színben látjuk a világot.


Egyszóval a tejsavót vétek kiönteni. Ezt régen nagyon jól tudták, sütöttek, főztek vele. Ínséges időszakban, élelmiszerhiány idején sok embert a tejsavó fogyasztása védett meg a különböző betegségektől. A keleti népek mai is előszeretettel használják, nem feledve tucatnyi áldásos hatását. A leghatásosabb, ha magát a nyers savóitalt isszuk meg. Persze az is érthető, ha első látásra nem kívánja meg az ember a sárgás levet. Ha tudjuk, hogy fel szeretnénk használni a sajt- vagy túrókészítés után majd a tejsavót, érdemes ecet helyett citromlevet használni, sokkal kellemesebb íze lesz.


A nagyobb bevásárlóközpontokban,élelmiszerüzletekben, a bioboltokban kapható ízesített savóital, ilyen például a Molke drink. Hasonlít a joghurtitalhoz, és ha ezt megkóstoljuk, biztosan kedvet kapunk házi előállításához, amit nemcsak nagyon egyszerűen, de sokkal természetesebben, adalékanyagoktól mentesen készíthetünk.


Turmixolhatjuk kedvenc gyümölcseinkkel, de kevés lekvárral vagy szörppel, mézzel, vaníliaesszenciával ízesítve, kicsit lehűtve kiváló üdítőitalt kapunk. Készíthetünk tejsavóból édesítőszert is. A cukorral kis lángon, hosszú ideig addig főzzük, míg méz sűrűségű lesz. Ugyanúgy használhatjuk, mint a mézet. Főzelékek habarásához is bátran használhatjuk, de ízesítés előtt kóstoljuk meg, mert a tejsavónak magában is van már egy kicsit savanykás íze.


Rizst, gabonaféléket is főzhetünk víz helyett tejsavóban. Arra ügyeljünk, hogy savóból kb. negyedével többet adjunk az ételhez, mintha vízzel készítenénk. / Itt is hagyatkozom a cikk írójának szakértelmére, bár én nem vettem még észre ennek szükségességét. Például ha kenyérkészítésnél negyedével több savót teszek a liszthez, mintha vizet használnék túl lágy lesz a tésztám. Savó vagy víz. Attól hogy másként nevezik s ízében is más a főzésben, sütésben betöltött fő szerepe abban tulajdonságában rejlik, hogy nedves - Lac/ Kelt tésztákhoz, kenyérsütéshez szinte kötelező kipróbálni. Kenyérsütésnél akár a teljes folyadékmennyiséget kiválthatjuk savóval, az íze sokkal finomabb lesz, a tészta sokkal lágyabb, levegősebb, és sokkal hosszabb ideig eltartható.


Ha édes kelt tésztát (fánk, bukta, de lángoshoz is jó) készítünk, akkor is érdemes 2-3 evőkanállal hozzáadni, hogy a tészta még könnyedebb, lágyabb legyen. Leveles vajastészta készítésekor is, ha ecet helyett használjuk, bársonyosabb ízt, könnyedebb állagot kapunk.


Amennyiben a megmaradt tejsavót nem használjuk fel egy-két napon belül, akkor se öntsük ki. Fagyasszuk le a jégkockatartóban, így annyi kockát kényelmesen ki tudunk venni, amennyire éppen szükségünk lesz alkalomadtán.


TEJSAVÓVAL KÉSZÜLT PARASZTKENYÉR




300 g fehér búzakenyérliszt
200 g teljes kiőrlésű rozsliszt 
300 ml tejsavó 
2 evőkanál vaj vagy zsír 
4 dkg friss élesztő 
3 teáskanál cukor 
2 teáskanál só 
1 teáskanál kenyérfűszer 


A tejsavót langyosra melegítjük, elkeverjük benne a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, majd megvárjuk, amíg az élesztő felfut. Ezalatt egy nagyobb tálba átszitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a többi hozzávalót. Ha felfutott az élesztő, hozzáöntjük a többi hozzávalót, egy fakanállal átkeverjük, majd robotgéppel, dagasztókarral bedagasztjuk: a tészta akkor jó, ha elválik a tál oldalától, egynemű lesz, és hólyagosodik keverés közben. Egy tiszta konyharuhával letakarjuk, és meleg, huzatmentes helyre tesszük, kb. 45 percig, vagy míg a duplájára nő, kelesztjük.


Egy lisztezett nyújtódeszkára téve jól átgyúrjuk, cipót formálunk belőle, sütőpapírral kibélelt sütőlapra tesszük, és konyharuhával letakarva kb. 30-40 percig újra kelesztjük. Utána 180 fokos előmelegített sütőben 40-45 percig sütjük. Az utolsó 5-10 percben forró vízzel kenjük meg a cipó tetejét és így süssük tovább. Napokig eltartható, könnyű állagú kenyeret kapunk.



RICOTTA HÁZILAG



1 liter tejsavó 
3,3 dl friss, 3,5%-os tej 
1 kávéskanál só

A tejsavót 30-35 fokosra melegítjük, hozzákeverjük a sót, majd hozzáöntjük a tejet. 85-90 fokra melegítjük, aztán egy tiszta konyharuhán (vagy sűrű szövésű gézen) át lecsepegtetjük.


Ízlés szerint adhatunk hozzá fűszereket, gombócokat formázhatunk belőle hidegtálhoz, de minden ricottával, készült recepthez is felhasználható. A sima túrót is helyettesithetjük vele.



WELLNESS ITAL TEJSAVÓBÓL



3 dl tejsavó 
1 narancs leve 
1 érett banán, karikára vágva 
2 teáskanál méz ,1 teáskanál vaníliaesszencia 


A hozzávalókat turmixoljuk össze. Ízlés szerint más gyümölccsel is készülhet






http://hvg.hu/gasztronomia/20121123_Mire_jo_a_tejsavo

2012. november 25., vasárnap

Ételosztás

   Decemberben lesz két éve, hogy részt veszek egy helyi szegény élelmezési programban, ahol többnyire jómagam vagyok a séf úr. Főként nagycsaládosokat, hajléktalanokat és nyugdíjasokat látunk el meleg élelemmel.



   Annak idején 60 adaggal kezdtük el. Azóta volt olyan, hogy 400 adagot főztünk és osztottunk szét a jelentkezők között. Ha belegondol az ember, hogy egy 5 fős nagycsaládnak a napi ebédje mennyibe kerül, én úgy érzem, pénzt teszek ezeknek a családoknak a zsebébe. Ha ezt minden nap tudnám csinálni biztos vagyok benne, hogy sok elúszott rezsit vagy törlesztőt meg tudnánk menteni. Ha...

   Most vasárnap is egy ilyen akció volt ahol is 250 adag lencselevest készítettünk. Egy adagot 4 dl-re határoztunk meg, így a lefőzendő mennyiség 100 literre rúgott.

   Az az igazság, hogy bizonyos lefőzendő mennyiségenként változik az ételkészítés rutinja. Gondolok itt arra, hogy biztosan megtorpan egy pillanatra az a rutinos szakács, aki a kis egy két literes főzőedények helyett 20 - 30 literesekkel kerül szembe. De akik ezeket megélték is megilletődnek egy 60 literes edény telefőzésekor. Gondolatban azért megjegyzem, hogy vannak több száz literes üstök is. Például a sri lankai cunami után a segélyszervezetek felvonultattak olyan főzőüstöt is, amibe nagy szívlapáttal kellett mérni a fűszereket és emelvényről lehetett kavarni az ételt.

   A fűszerezés egy dolog, megint másik az alapanyagok hőtehetetlenségének következtében végbemenő változás. Kis mennyiségben készre főzzük az ételt majd kizárjuk. Nagyobb mennyiségeknél már egész másként mennek a dolgok.

   Nekünk jelenleg 68 literes a legnagyobb edényünk. Ebbe ugyan nem fért bele a 100 liter, így kettőbe főztem, elővettem egy 40 literest is.

   Ilyen alkalmakkor én a kiadósságot tartom szem előtt s igyekszem is úgy tervezni a receptúrát, hogy az egy főre jutó napi tápérték szükségnek a jelentős százalékát kiadja egy tál étel. Ezt a legkönnyebben valamilyen hüvelyes félével lehet teljesíteni, rántással. E célból teszek még bele paradicsomot és tejfölt. Így aki ezt eszi biztos lehet benne,hogy egy tál tápláló, vitaminban és rostanyagban gazdag ételt kap.  

   Ahogyan a dháloknál (leveseknél) már taglaltam mindenféle száraz bab, lencse és borsófélét érdemes átválogatni a felhasználás előtt, hiszen lehetnek bennük olyan idegen anyagok, mint a kavics, a sár, de még rovartetemet is fellelhetünk a szemek között.

   A válogatás előtt célszerű a főzővizet feltenni a tűzhelyre, hogy mire végzünk a víz már lobogjon. Ugyanakkor a legszerencsésebb, ha a felhasználást megelőző napon válogatás után beáztatjuk a magokat legalább háromszoros vízbe. Így gyorsabban és könnyebben főnek meg a hüvelyesek. Ha a lencsét nem is, a babot mindenképpen áztassuk be hat órával a felhasználást megelőzően.

   Általában kockázott burgonyát és/vagy répát teszek bele, amiket olajon pirított babérlevéllel, római köménnyel, borssal, pirospaprikával, majoránnával, őrölt korianderrel és citromlével ízesítek, zsemle színű rántással.

 
                              

                       


2012. november 24., szombat

Paradicsommal töltött sós palacsinta

   A mai nap is a lisztmentesség égisze alatt zajlik. Előfordul, hogy ilyenkor semmit, esetleg csak gyümölcsöt eszem vagy nagyon visszafogott módon étkezek. Nem így, mint ma, hiszen sós palacsinta volt reggelire, amit párolt almás mézes desszert követett.

A tészta elkészítése:


   Búzaliszt helyett ismét az amaránt- és hajdinaliszt kombót használtam. Fűszereztem provence fűszerkeverékkel, őrölt korianderrel, pirospaprikával, sóval, cukorral, olívaolajjal és egy csipetnyi szódabikarbónával.
Palacsintasűrűségű tésztát kevertem belőle tejjel és vízzel fele- fele arányban. 

   A tapadásmentes palacsintasütőt oly módon szoktam kikenni, hogy egy szalvétát vagy papírtörlőt megitatom olajjal és ezt az olajos papírt végigsimítom a serpenyőm sütőfelületén minden darab palacsinta kisütése előtt. Ellenben most egy kupaknyi olajat tettem a palacsintasütőmbe, felhevítettem és egy merőkanállal rámértem a palacsintatésztából. Óvatosan kellett mozgatnom a serpenyőmet, hogy az olaj ne folyjon ki, ugyanakkor a tésztát el tudjam egyengetni a felületén. 

   Közepes lángon sütöttem a tésztát és miután szemmel láthatóan a víz kipárolgásától összeállt a palacsinta még két percig sütöttem. Közben időnként felemeltem a serpenyőt s ide oda rángatással igyekeztem, hogy a tésztámat felengedje a sütőfelület. Ha teljesen elengedte, akkor a palacsintakészítésnél használt leírhatatlan módszerrel feldobjuk a tésztát úgy, hogy a másik oldalára essen vissza a serpenyőnkbe. Megsütjük a másik felét is vagyis kb. 1-2 perc múlva tányérra tesszük, amit egy fedővel lefedünk. Ezzel a módszerrel érjük el, hogy a kisült tészta bepuhuljon és ne törjön el a feltekeréskor.


A töltelék:




   Paradicsomot, fetasajtot és egy darab zöld erős paprikát készítettem elő. A paradicsomot és a fetasajtot centi szer centis kockákra szeltem, a zöld paprikának kivettem az erejét és apróbb 3 mm-es kockákra vágtam. Mindezt a keverőtálba helyezést követően fűszereztem oregánóval, bazsalikommal és egy pici szerecsendió porral. Jól elkevertem és a megpuhult tésztára tettem egy adagot. 

   Egyszerűbb, ha a tésztát gondolatban 4 felé osztjuk és a tölteléket a második negyed részen oszlatjuk el. Ezután az első negyedet ráhajtjuk a töltelékre s így könnyedén ráfordíthatjuk a maradék tésztarészre.

    Összetekerés után kimérek 3 evőkanál tejfölt teszek bele egy csipet fekete sót, pár csepp citromlevet jól elkevertem és a tetejére csurgattam.

Összegezve:


    Tészta:
  • 1 dl amarántliszt
  • 1 dl hajdinaliszt
  • 1 dl tej
  • kb 1dl víz
  • 1 kk provence fűszerkeverék
  • 1 kk pirospaprika
  • 3 kk só
  • 1 kk cukor
  • 1 tk olívaolaj
  • 1/4 kk szódabikarbona 
    Töltelék:
  • 4 db paradicsom
  • 5 dkg fetasajt
  • 1 kk oregánó
  • 1 kk bazsalikom
  • 1/4 kk őrölt szerecsendió
    Szósz:
  • 3 ek tejföl
  • 1/4 kk fekete só
  • 1 ek citromlé

      
   

    

2012. november 22., csütörtök

Sárgaborsó kofta hajdinával

    


    Közkívánatra koftát készítettünk a mai napon. Kissé fejtörést okozott a kivitelezés több okból is. Egyrészről   szerettem volna vegánul, tejmentesen valamint gluténmentesen elkészíteni, másrészről rég csináltam és a receptkönyveimet is otthagytam valahol. A google a barátunk, de nem minden esetben ... Kis információ gyűjtés és máris kezd összeállni a megfejtés.

No lássuk milyen tervet szövögettünk

    Úgy döntöttem, hogy tisztán sárgaborsóból fogom elkészíteni a labdákat. Persze sok más lehetőség közül lehet válogatni. Az eredeti, a legeslegjobb a panírból készült kofta, de azt majd egy másik alkalommal taglalom. A fűszerezés és elkészítés egyébként nagyon hasonlít mindegyiknél. Az indiai konyhában van néhány elv amit érdemes tartani, de alapvetően ez a konyhaművészet is az intuícióra épít. Egy meglévő receptúrából a kialakult fűszer és alapanyag ismeretünkre hagyatkozva könnyen készíthetünk új fogásokat. Azonban jó, ha a régi vagy az újonnan felfedezett receptúrákhoz ragaszkodunk, elmélyítjük azokat.

   A piacon találtam kissé nyomott paradicsomokat elég jó áron (150/kg), így vettem is két kilót íziben. Ezen kívül még egy ujjnyi gyömbér, egy csokor petrezselyemzöld, egy citrom és egy pár zölderős  társaságában ballagtam haza a piacról.

  
    A paradicsomokat hazaérve megmostuk, a héját bevágtuk majd forrásba lévő vízbe mártottuk. Így a forró víz hatására a paradicsom héja lekunkorodik róla. Felkockáztuk és félretettük.

   Előkészítettük a fűszereket, hogy kézügyben legyenek, ne kelljen kapkodni a csonsz készítésnél. Megpucoltuk s lereszeltük a gyömbért, apró kockákra vágtuk a zöld erős paprikát.

   Apropó gyömbér reszelés.
Ha nekiesünk a kézi reszelőnek a gyömbérrel azt tapasztalhatjuk, hogy a rostszálak folyton eltömítik a reszelőnket s tépjük a hajunkat akkor sem reszelődik az a gyömbér. A megoldás a következőkben rejlik: száliránnyal merőlegesen fel kel darabolni szeletekre, s az így nyert gyömbérkéket szálirányosan, gondtalanul reszelhetjük le :)

    A zölderősnél szedjük ki a csumáját, és ha valaki nem szereti az erőset akkor az erét is vegye ki. Itt könnyen bajba kerülhetünk ha a szemünkhöz nyúlunk a paprikázás után. Valamint ha valakinek ki van száradva a keze, azt is kikezdi a paprika. Mindkét esetben erős égési érzetet fogunk tapasztalni. Vagy húzzunk kesztyűt vagy pedig, jó alaposan, többszörösen mossunk kezet.

Csonsz

   Szereztünk annak idején egy jó kis öntöttvas wokkot Indiából, és mivel friss lédús paradicsomról van szó, ami elég sok vizet fog kiengedni. A wokk egy olyan edény ami a legjobb a gyors párologtatáshoz.

   Talán érdemes lehet megjegyezni egy két érdekes információt a paradicsomról. Egyrészt például azt, hogy a paradicsom valójában egy gyümölcs, másrészről viszont hazánkban és ezen az éghajlaton nem tud teljesen megérni. Talán pont ettől van az a sajnálatos tulajdonsága is, hogy túl savas és ez bántja egyesek pocakját. 
Azonban ennek van egy ellenszere. Roppantmód érdekes, mert a gyógyírja egy úgyszintén savas gyümölcs. Egy savas gyümölcs, ami lúgosít avagy a citrom leve.  

   Tehát fogatam a wokot s tűzre vetettem. Tettem bele annyi zsiradékot, hogy jól elterüljön az alján. Felhevítettem, majd mérsékeltem a lángot s elkezdtem beletenni a fűszereket. A fekete mustármaggal kezdtem és lefedtem a wok tetejét, hogy  a mustár pattogáskor ne terítse be a konyhát. Mozgatni kell az edényt hogy ne ragadjon vagy égjen le, ha kipattogott beletettem a római köményt is, ami ha megbarnult beledobtam egy egész fahéjrudat a gyömbért és a paprikát. Miután a paprika megüvegesedett tettem bele egy adag kókuszreszeléket, kavartam rajta egy kettőt és felöntöttem a paradicsommal. 


   A lényeg hogy kissé süssük fel a paradicsomot, de azért maradjon szaftja. Időnként kavargassuk meg, mert leragadhat. Sózzuk meg és tegyünk bele több cukrot mint sót.



Ha kellőnek találjuk az állagát kizárjuk, őrölt koriandert, apróra vágott petrezselymet és egy fél citromnak a levét tesszük bele, elkeverjük és lefedjük egy időre.


A sárgaborsó labdák


    Érdemes jóval a főzés előtt beáztatni a borsót. Legjobb két három nappal előtte, hogy induljon is be egy picit. Ha ezt nem szeretnénk, akkor elég csak egy jó órával a felhasználást megelőzően langyos-meleg vízbe.
Turmixoljuk össze annyi vízzel, hogy a gép megbirkózzon vele, de nem kell bele sok épp, hogy csak lepje el. Öntsük ki egy keverőtálba és adjuk hozzá a többi alapanyagot. A zölderőst, az aprított petrezselymet, az őrölt koriandermagot, a sót és egy pici sütőport, de csak akkor, ha nem kovászítottuk a borsónkat. Keverjünk hozzá annyi lisztet (én sárgaborsólisztet tettem bele), hogy lágy, de épphogy formázható tésztát kapjunk. A formázást vizes kézzel csináljuk. A szép gömb formákat jobb egyből a nem túl forró, de sülő, bő olajba tenni. Süssük lassan aranybarnára. Kivéve tegyük szalvétára, majd mehet az elkészült paradicsomszószba. 



Összegezve:

Szósz:
  • 2 kg hámozott paradicsom
  • 1,5 db zöld erős paprika
  • 1 hüvelyknyi friss gyömbér
  • 1 tk fekete mustármag
  • 1 tk római kömény
  • 1 kk hing (hagyma helyett)
  • 1 db 8 cm-es fahéjrúd
  • 1 ek kókuszreszelék
  • 1 kk kurkuma
  • 3/4 ek só
  • 1 ek cukor
  • 1/2 db citrom leve
  • 3/4 csokor petrezselyem zöldje

Labdák:

  • 2 dl beáztatott sárgaborsó
  • 2 dl víz
  • 0,5 db zöld erős paprika
  • 1/4 csokor petrezselyem zöldje
  • 2 tk só
  • 1 tk őrölt koriander
  • 1/4 kk hing
  • 1-2 ek sárgaborsóliszt



A hajdina készítése


   Bár a hajdina eléggé megosztja az embereket, van aki szereti s van aki kifejezetten rosszul van tőle, én remek köretnek tartom. Nem gabona, nem rizs, zsírmentes, glutént nem tartalmaz, ellenben sok benne a B1-, B2-, C-, és E-vitamin, gazdag fehérjeforrás, emellett cinket, rezet, mangánt, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. Jótékonyan hat a koleszterin-szintre és a vérnyomásra, magas rosttartalmának köszönhetően az emésztést is támogatja. Egyébként keserűfűfélék magjának tartott növény. Ne higgyük új-keletű élelmiszernek ugyanis több évszázada használják hazánkban is.  

  A piacokon, bioboltokban kétféle változata van, én mindig a pörköltet veszem. 800 Ft/kg ártól lehet kapni, bár 1200 az általános kilónkénti értéke.

    Elkészítése a rizsével rokonos csupáncsak a folyadékigénye az 1,7 szeres helyett 2 szeres.

   Tehát zsiradékon megpirítjuk úgy, hogy a szemek kipattogjanak. Majd sózzuk egy pici bazsalikomot én mindig teszek bele. Forrásban lévő vizet öntök rá lefedem és 10 perc múlva kizárom. 5 perc pihenés után szervírozható.


kipattogtatott hajdina

Összegezve:

  • 2 dl hajdina
  • 4 dl víz
  • só, bazsalikom

 

2012. november 15., csütörtök

Hűtő gyümölcsei

Sütőtökös dhal


    A minap rám köszönt a hűtőben egy darab sütőtök, hogy főzzem meg vagy dobjam ki mert már nem érzi ide valónak magát. Mit tehetnék érte? gondoltam, s törtem a fejem mitévő legyek. Felnéztem a raktárpolcaimra s megakadt a szemem egy kis áttetsző dobozon, amibe ki tudja már mikor feles mungó babot rejtettem. Na mondom úgyis nemrég írtam pár szót itt a dhálokról, lássuk vajon az elméleti tapasztalataim aktívak e még a gyakorlatban.  

    Ez az a fajta feles mungó bab aminek a héja nem lett kirostálva a babtól. Van ugyan olyan is ami hántolt , de én ezt találtam most. Nincs ezzel baj annyit tesz, hogy alaposabban kell megmosni illetve főzés közben majd az edény falához tapadnak a héjdarabok. Ezek a zöld héjak tele vannak rosttal, sőt minden gabonánál és hüvelyesnél a maghéjban (vagy korpában) van a legtöbb vitamin. Cserébe viszont viccelődnek velünk főzés közben. 

   Egyszóval jó alaposan megmostam majd lecsöpögtettem. Feltettem egy adag vizet forralni, amibe ha felforr beleöntöm a megmosott feles babot. Azért érdemes felforralni mert, így nem fog letapadni a babunk az edény aljára. A dhálokat rendre úgy készítik, hogy a főzővízhez egy kis kurkumát tesznek. Jómagam 1 liter levest terveztem ebbe egy bő kávéskanálnyi került. Az a helyzet, hogy gazdaságosabb a főzés, ha mindig lefedjük az edényünket, viszont a hüvelyeseknek van egy olyan tulajdonságuk, hogy felhabzanak forraláskor. A felhabzást a lefedett állapot felfokozza és kifut a hab, ami aztán ráég az edény falára és természetesen a gázrózsára is. A babot egyébként teljesen szét szokták főzni, van aki rá is segít a botmixerrel. A bab és minden egyéb gabona és hüvelyes esetében is igaz, hogy főzésnél nő a térfogat 2-3 szoros arányban a víz viszont folyamatosan párolog. Tartsuk ezért szemmel főzés közben nehogy a vízhiánytól leégjen, de egyébként is időnkénti kavarással választsuk  el a szemeket az edény aljától.

   A sütőtököt apróbb kockákra vágtam, természetesen pucolás és alapos mosás után,és amikor a bab már szétmálló félben volt a folyamatosan fővő dhálba tettem. A sütőtöknél érdemes átgondoltan főzni ugyanis kizárásnál a forró étel tovább puhítja s könnyen szétmállik. Mindinkább igaz ez a nagyobb mennyiségű ételkészítésnél.

    Amíg a sütőtök megfő vagy mielőtt beletennénk azt a dhálba készítsük el a csonszot. Előkészítjük a hozzávalókat, hogy ne keljen kapkodni. Zöld hegyes erős paprikát kockáztam fel nagyon apró darabokra, előszedtem a római köményt az asafoetidát (hinget, hagyma helyett használt fűszer), babérlevelet és a kalonjit (nigella mag). Olajat teszünk egy serpenyőbe (mindegy mi lényeg az, hogy vastagabb, rétegelt vagy öntöttvas legyen az alja) úgy, hogy elterüljön az alján s megvárom, hogy közepes lángon felforrósodjon. Amikor már majdhogynem füstöl, lentebb veszem a lángot és elkezdem beleszórni a  fűszereket.  A római köményt a kalonjit és a babért beleszórtam és kavargattam, amikor a római kömény megbarnult egy kis hinget raktam bele, majd 3 mperc múlva beleszórtam a kockázott paprikát. Egy-két perc múlva megdinsztelődik a paprika és bele is lehet önteni az egészet a dhálba. Ezután sózzunk és jó alaposan forraljunk rá, hogy összekeveredjenek az ízek. Ha megfőtt a sütőtök elkészült a levesünk. Pár csepp citromlé és egy pici őrölt koriandert tettem bele miután kizártam.

Fénykép nem készült :(

Összegezve

  • 1 csésze mungóbab
  • 7 csésze víz
  • 25 dkg sütőtök
  • 1 kk kurkuma
  • 1 tk római kömény
  • 1/2 tk kalonji
  • 1/4 kk hing
  • 1 db babérlevél
  • 1 db zöld hegyes paprika
  • 2 tk só
  • 1 kupak citromlé
  • 1 tk korianderpor


Saláta

  
  Nos a múltheti gluténmentes burgerhez használt saláta is árván maradt. Volt még mellette egy kis kígyóuborka, fetasajt és lila káposzta. Nem is kérettem magam nekiálltam salátát készíteni.

    A fejes salátánál nagyon körültekintően kell eljárni ugyanis a levelek töve többnyire tele van homokkal, ezért nagyon alaposan meg kell mosni. A nyers ételeknél nagyon nagy egészségügyi veszélyforrás a gondatlan tisztítás. Nagyon súlyos, akár halált okozó betegséget lehet bevinni, ha a trágyázott földet és kórokozókat nem tisztítjuk le az alapanyagokról. Ezek mellet érdemes tudni, hogy az elszíneződött, barnás részek keserűek, ezeket ne használjuk fel. A saláta java s friss, ropogós rész.

   Tehát leveleire szedtem és alaposan megmostam a salátát, majd leráztam a felesleges vizet róla ezután marokra fogtam és 1 cm-es csíkokra vágtam. A lila káposzta felső rétegeit lehámoztam (nekem egy fél kápóm volt),ketté szeltem, kivágtam a torzsáját és 1 cm-es  kockákra daraboltam, ahogyan a feta sajtot is. A zöld paprikát kicsumáztam, hosszában ketté vágtam, kiszedtem az erejét és vékony szeletekre daraboltam. Mindezeket egy tálba helyeztem oregánót, bazsalikomot, hinget, borsot tettem hozzá és alaposan elkevertem egy pici olíva olajjal. 

    A salátáknál az olaj remekül közvetíti az ízeket. A só viszont egyfelől mindennek kiemeli az ízét, másfelől viszont kivonja a nedvességet az alapanyagokból és ez tócsaként köszön vissza a salátánk alján, ami ront az élvezeti értéken, ráadásul felgyorsul a minőségromlási folyamat is. Ezért salátába só helyett szerencsésebb pár csepp olajat tenni. Természetesen ha dresszinget (öntetet) használunk más a helyzet, de az álláspont az, hogy csakis sűrűbb dresszingnél sózzunk.


Összegezvén

  • 1 fejes saláta
  • 1/2 fej lila káposzta
  • 1 db zöld hegyes paprika
  • 15 dkg feta sajt
  • 1/2 kupak olíva olaj
  • 1 kk bazsalikom, oregáno
  • 1/4 kk hing, bors

Rizs


    Úgy gondolom,hogy remekül illik ide egy adag párolt rizs. 

    Fogok egy edényt kitörlöm az alját öntök bele egy pici zsiradékot és tűzre teszem. Picit hevítek az olajon, majd beleteszem a főzni való rizst. Gyakori kevergetés közben takarék lángon élénk fehér színűre pirítom a rizsszemeket. Közben vizet forralok amit meg is sózok és amint megfehéredtek a rizsszemeim felöntöm a forrásban lévő (vagy csak forró) vízzel. 

   Nálunk elég forró víz jön a csapból, így nem szoktam külön forralni, mert gyorsan felfő a rizzsel.Viszont a sózásnak többféle legendája ismeretes. Én rizspirítás közben beleteszem a sót. Van aki azt mondja hogy nem  egészséges a sót pirítani mert... Természetesen nem kérdéses, ha a sajt készítésből hátra maradt savóval főzöm a rizst, akkor külön edényben felforralom és azt sózom, majd felöntöm vele a rizst. De amikor sima vízzel főzök így csinálom. Ezt odabízom. 

   Felöntés után az edény falához tapadt rizsszemeket bele kell lökdösni a főzővízbe, ezután jól záró fedővel lefedni és 10 percen keresztül a legkisebb lángon hagyni. 10 perc után kizárjuk s pár percig még fel sem emeljük a fedőt. 

   Fontos, hogy rizsfőzés közben miután lefedtük az edényt ne nyissuk fel, ne kevergessük. Hagyjuk had főjjön meg, máskülönben csak ártunk a rizsnek.

Összegezve

  • 1 csésze rizs
  • 1 ek olaj
  • 1,8 csésze víz
  • 1 tk só 


Nagyon szuper, mert a rizst ehetjük a salátához is és a leveshez is. Például, ha a rizst nyakon öntjük egy kis levessel és mellé tesszük a salátát, kielégítő és egészséges menüt kapunk.


2012. november 9., péntek

Gluténmentes burger répafasírttal

       Kéthetente szoktam tartani úgynevezett ekadszit. Lényegében arról szól, hogy ilyenkor nem eszek gabonából és hüvelyesből készült ételt. Holnap lesz ez a böjtnap, s pont utazni fogok Somogyvámosra, így gondoltam készítek egy kis útravalót.

       Szerencsére többféle lehetőség van liszt készítéséhez. Van alkalmas növény a gabonákon és a hüvelyeseken kívül is. Leszögezném, hogy a búzánál soha semmi nem fog túltenni a megszokott kenyérféleségek állagképződése szempontjából. Ugyan lehet kapni a boltokban ilyen-olyan lisztet, viszont az ipari kenyérkészítésnél ezeket adalékanyagoknak használják. Lehet belőlük, mint például tisztán rozslisztből kenyeret sütni, de alig fog megkelni, s igen törékeny lesz. Mindezt nagy valószínűséggel a gyengébb sikértartalomnak köszönhetjük. A tésztája ragadós és nehezen kezelhető.


      A boltokban kapható lisztek egészen csillagászati árúak lehetnek, különösen a bio termesztésű tönköly búzalisztek. Ha tényleg bio van alapja. Voltam Franciaországban, s kaszával vágtuk a búzát, majd pedig kézzel csépeltük ki  a magokat, szedtük össze a magokat, végül az őrlést is kézi malommal végezték. Nos

ez egy öko kommunának az élettere volt ahol emellett paradicsomot aszalnak napon, olíva bogyót termesztettek, fügét és megannyi kézműves terméket készítenek, amiket kézműves és öko találkozókon árulnak. Viszont ami azt illeti, komoly kétségeim vannak a boltban kapható bio dolgokat illetően.  
 
     Azoknak a személyeknek, akik szeretik a teljes kiőrlésű dolgokat és hosszú távon szeretnék megőrizni ezt a szokásukat erősen javaslom, hogy szerezzenek be otthonra kézi vagy elektromos kis malmot. Pár ezer forinttól lehet kapni a kéziket s 50 körültől már elektromos malmok is kaphatóak. Ezekkel mindenféle gabonát és hüvelyest le lehet őrölni. Olyan is van, ami az őrlés mellett még gabonapelyhet is tud készíteni. Én most egy olyanra pályázok, ami az olajos magvakkal is elbír. Ilyenek az álló köves malmok, igaz ez kétszer annyiba is kerülhet.
Egy kiló búzát 100 forint körüli áron árulnak a termelők és a piacokon. Egy kiló teljes kiőrlésű liszt legalább 250-be kerül. A sárgaborsónak 250 kilója lisztjének 600.


    Visszatérve a holnapi elemózsiára a gluténmentes burgerre.


  Hajdina lisztet és amarántlisztet választottam. Mindegyikből 2-2 dl-t. Élesztőt nem használhattam, mert a tenyésztelepe gabona alapú, a sütőporban kukorica liszt van, így maradt a szódabikarbóna.
Németországban egy több napos jógás fesztivált láttunk el élelemmel. Egyik nap élesztőmentes zsömléket készítettünk számukra. Sütőport használtunk és elég lágy tésztával dolgoztunk. Erre alapoztam most, így jó lágy tésztát kevertem ki olajjal, sóval és lenmaggal.
A tésztát vagy vastagon olajozott tepsibe vagy pedig szilikonra érdemes tenni. Igazából rádobni egy adagot és formára nyomkodni, mert kézben vagy asztalon formázni esélytelen.




Kb. 25 perc alatt ki is sütöttem légkeveréses sütőben 160 fokon.




Amíg ez kihűlt megcsináltam a fasírtot

     Sokféle fasírttal riogatják az embereket. Megmondom őszintén, leges legelőszőr a répafasírttal találkoztam  már vagy 8 éve, de jobbal még sosem. Így gondolkozni sem kellett miből lesz. Viszont volt a hűtőben egy fél cékla, belereszeltem azt is.

   
     A zöldség fasírtnál az a lényeg, hogy vékony legyen a reszelék, mert különben sok "ragasztó" kell majd hozzá és nem is lesz olyan stabil. A négyszögletű reszelő kis fogas része kiváló ehhez a művelethez. Miután lereszeltem egy nagy répát és egy kis céklát kinyomkodtam a levüket. Nem is gondolnánk mennyi léhez tudunk ily módon jutni, minden képen fogjuk fel ezt a levet.  




    Ezután beletettem 2 evőkanál amarántlisztet sót, borsot, pirospaprikát és egy kis majoranát.



    Jól összegyúrtam és négy lapos fasírtot formáztam belőle. Ha nagyon ragadna a kezünkhöz érdemes vizes kézzel formázni. Ha kézzel ügyetlennek érezzük magunkat akkor van egy olyan módszer is formázáshoz, hogy letesszük a munkaasztalra a fasírtgolyót és óvatosan összelapítjuk s mintha gyurmáznánk kiformázzuk lapos-kör alakúra.




    Én bő olajba sütöttem, de ha valaki ódzkodik a sült dolgoktól, természetesen sütőben is ki lehet sütni.


    Lisztmentes nap van, így semmilyen boltban készült krémet nem használhatok hiszen mindegyik kukorica keményítőt tartalmaz. Semmi gond ott az a zöldséglé vagy a kis konzerves paradicsompüré megfűszerezzük (só, bors, babérlevél) teszek bele egy teáskanál hajdina lisztet s kész a krém. 
    A burger összeállításának a menetét úgy szoktam meg, hogy kettévágom a zsömlét, legalulra teszek egy salátalevelet, rámegy a fasírt, a szósz, a sajt, a paradicsomkarika és az uborkaszeletek. Legvégül pedig lezárom egy újabb salátalevéllel s mehet rá a teteje.

  
Ez a végeredmény


Összefoglalva a recept

Tészta
   
2 dl amaránt liszt
2 dl hajdina liszt
3 dl víz
1 dl olaj

só, lenmag érzéssel

 Fasírt

1 nagy répa
1 kis cékla
2 ek amaránt liszt

só, bors, pirospaprika, majorána

Szósz

2 dl konzerv vagy kockázott paradicsom
1 teáskanál hajdinaliszt   

só, cukor, bors, babérlevél

2012. november 8., csütörtök

Tisztított vaj, házi sajt és joghurt


    A tehéntej a védikus főzés három alapvető alapanyagának forrása: a ghínek (tisztított vajnak), a panírnak (házi sajtnak) és a dahinak (joghurtnak). A ghít a védikus idők óta csodálják, amikor a gabona és a tehén mellett a ház kincseként tartották számon. A ghí, a "folyékony arany" a vaj legjava, minden zsiradék közül a legkiválóbb. Enyhén édeskés, finom, mogyorószerű íze és illata ellenállhatatlanul csábítóvá teszi a benne sült ételeket.

    Íze mellett más előnyökkel is rendelkezik. Igen magas hőmérsékletűre melegíthetjük, anélkül, hogy megégne, hiszen a víz (mely 100 C-on forr) és a protein (ami 125 C-on elég) eltávozott belőle. Így koleszterin-szintünket sem fogja növelni.

    A ghí minden olyan célra megfelel, amelyre bármilyen más zsiradékot használnánk. Lefedve hűtőszekrény nélkül is hónapokig eláll.

    A nyugaton elterjedt sajt gyakorlatilag ismeretlen Indiában. Ott az emberek jobban kedvelik a friss tejtermékeket. A panír friss, házilag készült, rendkívül sokoldalú sajt: lecsurgatva levesekbe keverhetjük, vagy natúr fogyaszthatjuk, kipréselve pedig édességeket készíthetünk belőle, vagy kockákra vágva nyersen, illetve kisütve zöldségételekhez adhatjuk.


   A joghurt felhasználása igen széleskörű az indiai konyhában. Felszolgálják natúr, vagy felhasználják más ételek készítése során. Enyhe íze jól kiegészíti a fűszeres ételeket.


Tisztított vaj (ghi)




   Ghit készíteni nem túl nehéz, de sok időt és odafigyelést igényel. 

Hozzávalók:

1 kg vaj (nem margarin!)
vastag és száraz! aljú főzőedény

   Egy vastag, teljesen száraz edényben felforraljuk a vajat, majd a lehető legkisebbre csökkentjük a lángot, és fedő nélkül melegítjük. Vigyázzunk, hogy ne égjen le!

    Nem érdemes egy kiló vajnál kevesebből készíteni, mert szinte biztos, hogy leég, nehéz lehabozni és sorolhatnám. Akkor ideális a mennyiség, ha az edényünk legalább félig van az olvadt vajjal. 

    Ha túl nagy lángon vagy túl sokáig főzzük, megbarnul, és kellemetlen szaga lesz. Időnként eltávolítjuk a tetején összegyűlt habot egy szűrő segítségével. 
A kész ghí felszínén nem képződik több hab, aranysárga és áttetsző.

    Még melegen, de nem kell forrón szedjük át egy tárolóedénybe. Érdemes átszűrni egy szitán, amit kibélelünk vattával (ne pamacsokkal, lehet kapni zacskósat ami hosszú, s tépni kell belőle). Természetesen a vattát csavarjuk majd ki amennyire lehetséges, hogy minél kevesebb ghi vesszen kárba.
  
   A tetejéről leszedett és az alján maradt habot ne dobjuk el mert egyes esetekben zsiradék helyett felhasználható. Tegyük be a hűtőbe, vagy le is fagyaszthatjuk.

   A megfelelően elkészített és helyesen tárolt ghí hűtőszekrény nélkül is hónapokig eláll.

Elkészítési idő:

vaj, elkészítési idő, kapott ghí-mennyiség

1 kg 1/2 óra 800 g
2.5 kg 3 óra 2.2 kg
5 kg 5 óra 4.6 kg



Házisajt (Panír)



    Legjobb a termelőktől vásárolt tejből készíteni. A tej minősége abszolút mértékben döntő szerepű a panírunk mennyiségénél. A felvizezett és silány minőségű tejből nagyon kevés panírunk lesz, váltsunk márkát vagy termelőt. Persze szerepet játszik, hogy melyik fejésből származik a tej. Átlagosan elmondható, hogy adott mennyiségű tej 1/6-oda lesz sajt. 

Hozzávalók:

2.5 l tej
5 evőkanál citrom lé vagy 2 kávéskanál citromsav 

   A tejet felforraljuk. A fazekunk ne legyen tele, mert a kicsapódásnál kifuthat. Továbbá érdemes a fazekat előtte vízzel kiöblíteni, hogy ne ragadjon oda a tej. 
   
   Közben egy szűrőt kibélelünk sűrű szövésű finom anyaggal (konyharuha, harisnya bármi) és egy tál fölé helyezzük, amibe a savó fog folyni. 
    
    Mikor a tej forrni kezd, belekeverjük a savanyító anyagot. Csaknem azonnal szivacsos túróréteg csapódik ki, sárgászöld savót hagyva maga körül. Ha a savó még mindig tejes, még egy kevés citromlevet adunk hozzá. 
    
    Ne keverjük, nehogy összetörjük a túrót! 

   Mikor a túró és a savó teljesen különvált egymástól, lehúzzuk az edényt a tűzről, és néhány percig állni hagyjuk. Leszűrjük, és a savót felfogjuk, majd fellógatjuk, vagy ha szilárdabb sajtra van szükségünk, egy nehezékkel lepréseljük, hogy a felesleges savó eltávozzon belőle.

   Érdemes minél több időt állni hagyni kb. kihűlésig, de egy 20 percet mindenképp hagyjuk lógatva vagy prés alatt.

  Itt is érdemes megtartani a savót, ugyanis számos területen víz helyett felhasználható és egészséges. 

tej, kapott panír mennyiség, kipréselt panír

600 ml 100 g 75 g
2 l 250 g 200 g
3 l 400 g 350 g

Elkészítési idő: 15-45 perc.





Joghurt (dahi)



   Itt is jobb a friss bocitej. Kiváltképp tavasztól, amikor a tehenek kint vannak a  s a legelőn eszik a friss füvet. Teljesen más ízű a tej ilyenkor. Itt nincs felesleg vagy melléktermék, amennyi tejet használunk, annyi joghurtot kapunk. Ha jó minőségű a tej és az oltóanyagunk is, akkor rögös joghurtot találunk a fedő alatt. Esetenként pici savó ülhet ki, ez ne okozzon fejtörést,ha zavar szedjük le, ha nem bele is keverhetjük. Amennyiben a fedő alatt ugyanazt a tejet találjuk vagy tejszerű valamit, akkor bizony rossz oltóanyagot választottunk. Ez újramelegítéskor valószínűleg ki is fog csapódni és olvadós-ragadós sajt lesz belőle. 


Hozzávalók:

2 l tej
50 ml élőflórás joghurt
1 evőkanál cukor (elhagyható)


   Itt is vizezzük ki a fazekat,majd a tejet felforraljuk fel. Ezután 43-45 C-ra hűtsük vissza (kéz meleg). 

  Habverővel vagy fakanállal alaposan keverjük el benne a cukrot és a joghurtot. Fedjük le az edényt, és pokrócba jól becsavarva 4-6 órán keresztül pihenni hagyjuk. 

   Ha kész, hűtőszekrénybe tesszük, máskülönben igen hamar megsavanyodik.

Elkészítési idő: 4 1/4 - 6 1/4 óra.